Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2018

Új fejezet Bécsben

Kép
Szeptemberben Bécsbe költöztem. Nem éreztem olyan nagy változásnak, mert nem kellett messzire utazni, és mindent bőröndökbe bepakolva világgá menni. De mégis más a hangulata ennek a városnak, más illatok szállnak a levegőben. Alpesi szél, hársfa, kávé és egy kis dohos cigarettaillat. Ha egy parfümbe zárnám az itteni kilencedik kerületet akkor ezeket az összetevőket tenném bele. Eddig főleg zenészekkel barátkoztam össze, egy bécsi Pázmáneumos Ars Sacra koncert kapcsán- remélem máskor is lesz alkalom egy kis együtt éneklésre, muzsikálásra. Azért még nagy a kontraszt Budapesthez képest, ahol mindig régi ismerősökbe botlok a villamoson. De az ilyen időszakok is fontosak, valahogy intenzívebben vagyok saját magam társaságában. Na és még jobban értékelem mikor a szeretteimmel lehetek. :) Apróságok a mindennapokból : -a kávé ára kb. 1000 Forint mindenhol Inkább ki is hoztam egy kávégépet, mert néha jó érzés beülni egy hangulatos kávézóba, de megnyugtat a tudat hogy mostantól otth

A tél közepéből a trópusokra

Kép
Mikor már azt éreztem hogy sosincs vége ennek a szutyok időnek, az égből elém pottyant egy lehetőség, hogy elutazzak január végén a Maldív-szigetekre. Egyébként tervek nélkül már benne volt a gondolataimban, hogy el kéne menni most télen egy meleg helyre, de nem konkretizáltam semmit. Ekkor jött a visszautasíthatatlan last minute ajánlat, hogy egy ismerős baráti társaság oda megy egy hétre és ha van még repülőjegy, akkor beférek a csapatba. Mindezt két nappal az utazás előtt. De volt még hely a repülőn, sőt olyan szerencsés módon, hogy az utolsó sorban, és nem ült mellettem senki. Így kényelmes szunyókálással telt a hosszú repülőút. (Egyébként visszafelé is ugyanilyen szerencsém volt, megéri az utolsó sorban foglalni jegyet, mert elölről töltik fel a gépet.) Át sem kellett szállni, csak a maldív fővárosban egy pici hidroplánra, ami volt kb. 15 férőhelyes és még 20 percig repített minket egy szigetre. Már ekkor elvarázsolt a víz kéksége, és a sok korallzátony. Egyébként

Miszla

Kép
Egy időutazáson vehettem részt a napokban. Miszla olyan hely, ami már régóta csalogatott. Először is a művészi fotók keltették fel a figyelmem pár évvel ezelőtt, amik az ott megrendezett barokk zenei kurzust mutatták be- de nem csak a "szép helyszínen szép fotók" evidenciája, hanem egy különleges látásmód is jelen volt a képeken. (Azóta megtudtam hogy Grossmann Willy képei voltak.) De mindig a hangszeresek kiváltsága volt ez a kurzus. Énekesként meg csak irigykedtem, de közben egyre jobban vonzott hogy kicsit újra nekiálljak hegedülni. Így ez a januári barokk hegedű kurzus  jókor jött ösztönző lehetőség volt hozzá - és nagyon ki szerettem volna próbálni a régi stílusú hegedűt is.  (A mai hegedűk és az akkoriban használt hangszerek között vannak eltérések, és a vonó is más kialakítású.) Nagyon élveztem a kezembe venni egy ilyen érzékeny és meleg hangú hegedűt, amit Tóth Mónikától (a kurzus tanárától) kaptam kölcsön erre a pár napra. Napról-napra egyre jobban m