December

-
Szeretem az adventi időszakot. Idén mondjuk pont rövidebb mint általában, de nem baj, mert a karácsony a legjobb dolog decemberben. És még nem nekem kell a háztartást üzemeltetni, ilyenkor a szüleimnél töltöm a Szentestét. Úgyhogy elég kényelmes így ünnepelni. 
A korábbi hetekben énekeltem koncerten a Simpliccissimus tagjaiból álló zenészekkel, Vivaldi és Purcell dalokat. Később még lesz velük egy izgalmas projektem, márciusban Purcell: Dido és Aeneas operájában fogok énekelni. Már alig van jegy a Müpában az előadásra, úgyhogy érdemes most foglalni a Szerelmes királynő című darabra. 

Nemrég a Hétvégi belépő vendége is voltam, itt meg is lehet nézni a videót. 2 Kodály dalt énekeltem Tálos Viviennel (ez mindig olyan bonyolult- ha zenész lennék, mondhatnám "játszottunk" de ilyenkor az "énekeltem és Vivien pedig zongorázott" a pontosabb kifejezés...) 
Már nyolcra ott kellett lenni a stúdióban, szóval a tévé kemény műfaj :D A sminkesek azt mondták, hogy nekik van amikor 4-kor kezdődik a munkaidő. Cserébe általuk mi úgy nézhetünk ki mintha jól aludtunk volna.
Aztán még Süsüvel is lefotózkodtunk, meg a tévémacival. Talán mi vagyunk az utolsó generáció akik még ismerik őket.

Otthon elkezdtem megint hegedűt is gyakorolni- teljesen kikészültek tőle az ízületeim, meg az ujjaim, de tét nélkül nem zavar. (Amióta "letettem a lantot" nincs több fellépés előtti idegesség a hideg ujjak miatt sem, möhöhö.) Érdekes hogy most sokkal könnyebb "fejben" mint mikor 10 éve izomból akartam megoldani minden nehezebb zenei részt.  Viszont fizikailag meg több a kényelmetlenség. Ja és eszméletlenül számít hogy milyen minőségű hangszerhez nyúl az ember. Sajnálom a gyerekeket akik kínai hangszereken nyikorognak évekig, és nem értik miért nem szól nekik szépen a hegedű..
De a sportba is újra belevágtam- szerencsés alkat vagyok, így nem nagyon látszik rajtam ha edzetlen vagyok, de amikor a lakásomhoz vezető dombon majd lépcsőn úgy dobog a szívem mintha maratont futnék az nem egészséges. Ezért most újra úszom, meg kipróbáltam egy viszonylag agresszív önvédelmi sportot is. Jól felvillanyozott és alig bírtam megmozdulni utána másnap. Szóval ha kell a pénztárcám akkor mostantól veszélyben az életetek!  

 Hát nem a legszebb adventi zárómondat ez, úgyhogy inkább ide beillesztem a másik dalt is amit a tévébe vittünk. :)


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Brugge

-
Kép
Második belga napomon Brugge-be vonatoztam. Erre a városra voltam a legkíváncsibb, az UNESCO is a világörökségek listájára tette.  Elég komótosan sétáltam ki a belvárosi pályaudvarra (napsütéses időben a fotózás lelassít), de szerencsére minden órában megy 2 vonat is arrafelé.  Az nagyon tetszik Belgiumban, hogy minden elérhető távolságban van, és a vonatközlekedés is kiváló. A maszkviselés még kötelező a zárt terekben, úgyhogy ez az egyetlen kényelmetlenség. Furcsa milyen hamar megszokjuk a jót, Magyarországon már mindent szabad a többi európai országhoz képest, egészen elneveletlenedtünk,  a  sok szabályt magunk mögött hagyhattuk. A kérdés persze hogy meddig :( A pályaudvar gyalogos távolságra van az óvárostól, csak elkezdtem követni az embereket és könnyen megtaláltam amit kerestem. Először egy apátság kertjében kötöttem ki, itt kezdődött és végződött a városnéző napom. Valamiért olyan megnyugtató és pozitív kisugárzása volt a helynek. Egy nagy belső udvar volt fákkal, középen templ
További információk

Gent

-
Kép
 Nem sok időm volt a nyáron elszabadulni, mert eléggé besűrűsödtek a feladatok. (Dióhéjban a  Dunakanyar Művészeti Fesztivál , mellette  kulturális diplomáciai feladatok  teljes munkaidőben és esetenként  koncerteken is énekeltem .)   Azért a néhány belga napom alatt Gentbe is elvonatoztam. Erről olyan sokat nem írok, inkább fotóztam és nem éreztem magam teljesen jól. Valahogy túl meleg és fülledt idő volt, az emberek pedig sokkal többen voltak mint amire számítottam. A villamosút is hosszabb volt, mire beértem az óvárosba sok idő eltelt, kezdve attól hogy nem tudtam honnan indul a 3 közül a nekem való járat.  Próbáltam egy üveg vizet venni, de a szuvenírboltokban nem lehetett kapni, más üzlet meg nem nagyon volt. De legalább vettem egy kiskanalat Gent felirattal, és németül elcsevegtem a boltos bácsival. Ami pozitívum volt például Rómával összehasonlítva, hogy itt még nem kínai telepesek viszik a szuvenír üzletet, hanem helyi kiskereskedők. A kiszáradás szélén inkább beültem egy kávéz
További információk

Párizs

-
Kép
A hosszú hétvégén elkíváncsiskodtam Párizsba, kifele PCR teszttel, de hazafelé már a világjegyemmel (oltási igazolás) jöhettem. Ugyan május van de Párizs annyira tisztelettudó volt a magyar irodalommal szemben hogy az Ady szerű ősz-arcát mutatta be nekem, nehogy már az " Im wunderschönen Monat Mai " német romantikáját keressem a franciáknál. (Olyan gyönyörű az a Schumann dal, hogy ide azért belinkeltem, meg ezt dúdolgatom szarkasztikusan már egy hónapja a budapesti vagy párizsi esőben.)  Azért a felhők nem szegték a kedvem, és néha még a nap is kisütött az  5 napig tartó szakadó eső  előrejelzések ellenére. És mindeközben csak egyszer sikerült megázni. (Napszemüveg rajtam általában inkább a vakító felhők miatt van, nem a napsütés miatt. ) A Párizsi Magyar Intézet egy új  kiállítással rukkolt elő , és én pont a megnyitót megelőző napra időzítettem az érkezésem. Így találkozhattam a kurátorral Barki Gergellyel, aki elmesélte pár festmény izgalmas felkutatását. Lényegében kincsv
További információk